Így készülhettek fel két hét alatt a magyarérettségire

Szövegértés: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorára nehéz célzottan készülni, de aki mégis szeretne, szerezzen be egy szövegértési gyakorlókönyvet, és oldja meg az abban szereplő feladatokat – ezt tanácsolja a végzős középiskolásoknak Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

Szövegalkotás: ha kevés az idő a felkészülésre

A középszinten érettségizőknek 2017 óta két szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk. Az írásbeli első részének megoldására 60 helyett 90 percet kapnak, a szövegértési feladatsort egy szövegalkotási feladat követi: a diákoknak az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül kell választaniuk, és egy 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk. Ezután következik a középszintű írásbeli második része, amelyben szintén két feladat – egy műértelmezés és egy összehasonlító elemzés – közül kell választani, a megadott témában 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell írni.

Túry Gergely

Ha valakinek kevés ideje van a felkészülésre, akár úgy is taktikázhat, hogy előre eldönti, a két szövegalkotási részben melyik feladattípust – az érvelést vagy a gyakorlati szövegalkotást, a műelemzést vagy az összehasonlító műelemzést – választja, így csak ezekre készül fel.

Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás?

„Ha valaki a gyakorlati szövegalkotást választja, akkor vagy hivatalos levelet, vagy valamilyen publicisztikai műfajú szöveget kell írnia. A hivatalos levélnek nagyon pontos formai, szerkezeti szabályai vannak (hova kerül a címzett, a feladó, milyen elemeknek kell mindenképpen szerepelniük stb.), ha az érettségizők ezeket a szabályokat elsajátítják, az alapján létre tudják hozni a szöveget” - mondja Szabó Roland, hozzátéve: a publicisztikai műfajoknak (riport, interjú, kritika stb.) is megvannak a sajátosságaik, ezeket meg kell tanulni, és a szöveget ezeknek megfelelően felépíteni.

„Az érvelésnek is van egy logikája, a felvezető szövegből kell kiindulni, azt értelmezve kell megfogalmazni a feladat által kért problémákat, és mellettük vagy ellenük érvelni. Ami nagyon jó, hogy nincs rossz érv, a javításnál nem az a lényeg, hogy a tanár egyetért-e a felhozott érvekkel, hanem az, hogy az érv releváns-e” - magyarázta a magyartanár.

Műelemzés vagy összehasonlítő elemzés?

A legtöbb érettségiző arra számít, hogy a műelemzés tárgya egy novella lesz, de egyáltalán nem biztos, hogy ez idén is így lesz: volt olyan év, hogy balladát vagy tárcát kellett elemezni, vagyis ha valaki ezt a feladatot szeretné választani, nézze át más műfajok elemzési szempontjait is. "A  művek  származhatnak  bármely  korszakból,  stíluskorszakból,  szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül" - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Bár a diákok többsége nem szívesen választja az összehasonlító elemzést, valójában ott a műfaj biztosabb: bizonyára idén is két költeményt kell majd összevetni, és ennek a szempontjait is át lehet nézni az utolsó pár napban.

Érdemes megnézni, milyen az esszé műfajú szövegek struktúrája: a bevezető felveti az adott problémát, a tárgyalás részben a szöveggel kell dolgozni, az adott mű elemzése van a középpontban. Fontos: nem szabad eltávolodni magától az irodalmi műtől, Szabó Roland szerint az „egy-egy probléma feletti filozofálgatásnak az érvelési feladatban van a helye, nem a műértelmezésben”.

"A szövegalkotási feladat műfaja esszé, tehát olyan tudományos igényű értekezés, amely egy adott probléma köré rendeződik. Soha nem egy adott mű általános elemzése a feladat, hanem mindig valamilyen részprobléma bemutatása. Ilyenek lehetnek novellaelemzésnél a szereplői viszonyrendszer, az elbeszélői nézőpontok (tehát a narratíva), vagy esetleg az adott mű metaforikus tartalmainak értelmezései. A továbbiakban - bár a Tetemre hívás műértelmező szövegalkotási feladattal Arany János balladairodalmának már adózott egy korábbi feladtsor - az “Arany 200” közelsége miatt talán nem árt a ballada jellemzőit, s elsősorban annak epikus és poétikai sajátosságait is áttekinteni" - mondja Szabó Roland. 

"Az összehasonlító verselemzésnél a párhuzamos haladást javaslom, vagyis több probléma, kérdéskör összehasonlítása esetén – ez a gyakoribb –  egyes résztémák vizsgálatát mindkét versnél (pl.: stilisztikai, poétikai megoldások, majd értelmezési lehetőségek, majd korszakos hasonlóságok és különbségek stb. összehasonlítása mindkét versnél). Minden esszé végén a vizsgált probléma/problémák összegzésének kell szerepelnie" - teszi hozzá a szaktanár.