A 2017-es felvételin is a gazdálkodási és menedzsment a slágerszak, több mint 8100 felvételiző jelölte meg a képzést a jelentkezési lapon, közülük 5190-en állami ösztöndíjas helyre pályáznak. De vajon van-e esélyük támogatott formában elkezdeni tanulmányaikat? Utánajártunk.
Állami ösztöndíjas hely? Sok pont kell hozzá
A gazdálkodási és menedzsment az előző években is a legnépszerűbb alapszak volt - annak ellenére, hogy csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetesen meghúzott ponthatárt, ez az idén 440 pont.
Mivel az egyetemi-főiskolai felvételin maximum 500 pontot lehet szerezni, a 440-es limitet csak azok tudják megugrani, akik jeles érdemjegyeket hoznak a középiskolából, jó érettségit írnak, és legalább egy tárgyból a nehezebb, egyben 50 többletpontot érő emelt szintű érettségit választják, de érdemes egy nyelvvizsgát is szerezni, az ugyanis szinttől függően 28 vagy 40 pontot ér.
Az eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
A statisztikák alapján úgy tűnik, ennyi pontot kevesen tudnak összegyűjteni. Tavaly az állami ösztöndíjas formára jelentkező 5281 felvételiző közül mindössze 398-an kezdhették meg tanulmányaikat támogatott formában.
Ezekre az egyetemekre-főiskolákra felvételiznek a legtöbben: itt a lista
Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési adatait: nincs meglepetés, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben. Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény a felvételizők körében, az ELTE-t összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését.
Aki ennél kevesebbet szerez, az csak önköltséges formában kezdheti el a gazdálkodási és menedzsment szakot - már ha megjelölte a képzés fizetős, az e-felvételi rendszerében K betűvel jelölt formáját.
Az önköltség összege intézménytől függ: a Budapesti Corvinus Egyetemen 350 ezer forint egy félév gazdálkodási és menedzsment szakon (a székesfehérvári képzés ennél valamivel olcsóbb, ott 315 ezer egy félév), a Budapesti Gazdasági Egyetemen 250 ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 300 ezer forintba kerül egy szemeszter.
A vidéki tudományegyetemeken kevesebbet kell fizetni: a Debreceni Egyetemen például félévente 195 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 190 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen 240 ezer forintot.
Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben
Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
