A jelentkezési időszak lezárása után megkezdődik az adatok feldolgozása, kiépül a felvételi eljárás központi nyilvántartása. Áprilistól lesz újra dolgotok: az E-felvételi felületét a tavaszi ügyintézési időszakban is figyelemmel kell kísérnetek.
A jelentkezési, illetve hitelesítési határidőt követően elkezdődik az E-felvételiben rögzített adatok és feltöltött dokumentumok feldolgozása, amikor az adatfeldolgozó munkatársak is átnézik az adatbázisban szereplő adatokat, illetve dokumentumokat.
2018. április 19-től indul a tavaszi ügyintézési időszak. Ekkortól az E-felvételiben lehet nyomon követni a rögzített adatokat, ellenőriznii a feltöltött dokumentumokk feldolgozottsági státuszát, valamint itt lehet majd látni vizsgaeredményeket, a felvételi pontokat, majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot.
Ezekre kell figyelnetek
Hiánypótlás: ha a feldolgozáskor kiderül, hogy a jelentkezést hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb 2018. június 27-ig a jelentkező felszólítást kap a hiányok pótlására a jelentkezéskor megadott e-mail címére. Erre 2018. július 11-ig van lehetőségetek.
Adatok: az E-felvételi segítségével közvetlenül megtekinthetitek és folyamatosan nyomon követhetitek a rögzített adataitokat és eredményeiteket, a felvételi pontjaitokat, majd pedig a felvételi döntés eredményét. Emellett folyamatosan elérhető és letölthető lesz az adatokat összesítő ún. jelentkezői státuszlap, valamint az eljárás végén ugyanitt lesz elérhető és letölthető a besorolási döntés is.
Az Eduline-on minden infót megtaláltok a 2018-as felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok el.
Hallgatói szerződés: ezeket kell vállalni az állami ösztöndíjért
Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztetek a 2018-as felvételin.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
