Milyen dokumentumokat kell beszerezniük a 2018-ban felvételizőknek? Miket kérhetnek az egyetemek és főiskolák?
Habár még van időtök összegyűjteni a hiányzó dokumentumokat, érdemes utánajárni, hogy az adott intézmény mit kér.
(Előzetes) kreditelismerésről szóló határozat
Ez akkor kellhet, ha mesterképzésre jelentkeztek. Ha azonban olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket szükséges szereznetek, ezt az előzetes kreditelismerési eljárás során meghatározzák. Az előzetes kreditelismerésről az érintett felsőoktatási intézménynél kell érdeklődni.
Betöltött munkakör igazolása
Egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól. A betöltött munkakört igazolni kell.
Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás
Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást is csatolni kell, hiánya esetén a jelentkezőt kizárhatják. Erről bővebben itt olvashattok.
Önéletrajz, motivációs levél
Ezt csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.
Szakmai tevékenység igazolása
Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a jelentkező különböző szakmai tevékenységért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk:
A 2018-as felvételiről itt nézhetitek meg legfrissebb cikkeinket.
Fontos lista: ilyen új szakokat hirdettek meg az egyetemek és főiskolák
Több tucat új képzést hirdettek meg az egyetemek és főiskolák, ezeket a felvételi tájékoztató kiegészítésében találjátok. A Felvin közzétett, kiegészített és pontosított változatban az eddigiek mellett új jelentkezési lehetőségeket is meghirdettek a felsőoktatási intézmények, illetve vannak olyan szakok is, amelyeket intézményi döntés alapján töröltek.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
