Jön a szigor 2020-tól, nyelvvizsga nélkül senkit nem vesznek fel egyetemre

A 2020-as felvételin már csak azok juthatnak be egyetemre, főiskolára, akik legalább középfokon beszélnek egy idegen nyelvet - és ezt bizonyítani is tudják. Milyen bizonyítványokat fogadnak majd el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Ruprech Judit

Tavaly érettségiztem, de OKJ-s képzésen tanultam tovább. Ha 2020 után felvételiznék egyetemre, elfogadnák az emelt szintű angolérettségimet, vagy mindenképpen nyelvvizsgát kellene tennem?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól felvételi alapfeltétel lesz a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi középfokú nyelvvizsgának felel meg, de csak akkor, ha legalább 60 százalékos eredményű.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi

I2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.