Mi a minimumponthatár az idei egyetemi felvételin?

Hány pontot kell szerezni a 2018-as felvételin ahhoz, hogy egy jelentkezőnek esélye legyen bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Idén jelentkeztem főiskolára, de elég kevés pontom van.

Mi a minimum, amit össze kell szednem?

2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár:

- alap- és osztatlan szakon 280 pont 

- felsőoktatási szakképzésen 240 pont

- mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így kerülhettek be az egyetemre, ha rossz jegyeket szereztek a középiskolában

Sokszor felteszitek a kérdést, hogy milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában. Úgy érzitek, a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, ezzel szemben viszont az érettségin brillíroztatok? Így járhattok jól a felvételin: Mi a teendő akkor, ha nem olyan jók a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni?

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.