Mi a minimumponthatár az idei egyetemi felvételin?

Hány pontot kell szerezni a 2018-as felvételin ahhoz, hogy egy jelentkezőnek esélye legyen bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Idén jelentkeztem főiskolára, de elég kevés pontom van.

Mi a minimum, amit össze kell szednem?

2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár:

- alap- és osztatlan szakon 280 pont 

- felsőoktatási szakképzésen 240 pont

- mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így kerülhettek be az egyetemre, ha rossz jegyeket szereztek a középiskolában

Sokszor felteszitek a kérdést, hogy milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában. Úgy érzitek, a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, ezzel szemben viszont az érettségin brillíroztatok? Így járhattok jól a felvételin: Mi a teendő akkor, ha nem olyan jók a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.