Megvan az érettségi bizonyítvány? Akkor kezdhettek számolgatni - mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a középiskolai és az érettségi eredményekkel, hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin.
Hogyan számolhatjátok ki a tanulmányi pontszámot?
Vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat és - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.
Középiskolai eredmények: maximum 100 pont
Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így legfeljebb 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy (biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret vagy természettudomány) eredményét is figyelebe veszik.
Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.
Érettségi eredmények: maximum 100 pont
A négy kötelező és egy szabadon választható tárgy (szakgimnáziumokban a kötelező szakmai tárgy) százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.
Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.
Hogyan számolhatjátok ki az érettségi pontszámot?
Az érettségi bizonyítványra még mindig szükségetek van. Először nézzétek meg, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak (ezt valószínűleg már február óta kívülről tudjátok).
Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben
Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.
Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 77 százalékos érettségi 77 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.
Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.
Duplázás?
A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.
Az így megszerezhető maximum 400 ponthoz jönnek még a többletpontok, ezekről itt olvashattok:
Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok: minden infó a többletpontokról
Hány többletpontra számíthattok, ha nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, esetleg OKTV-helyezéssel vágtok neki a 2017-es felvételinek? Maximum 100 többletpontot gyűjthettek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, sporteredménnyel vagy a felsőoktatási szakképzés zróvizsgájával, de pluszpontokat kapnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő és gyermeket gondozó felvételizők is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
