Melyek a legnépszerűbb képzési területek a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin? Nincs nagy meglepetés: még mindig tarolnak a gazdasági szakok.
Gazdasági, pedagógus- és műszaki - a 2017-es felvételin ezek a legnépszerűbb képzések, derül ki a jelentkezési statisztikák Felvin közzétett elemzéséből. "Az elsőhelyes jelentkezések között mindhárom képzési terület részaránya 10%-nál magasabb, a gazdaságtudományok esetében közel 20%.
A bölcsészettudomány, az orvos- és egészségtudomány, valamint az informatika képzési területek – 8-9% körüli részarányukkal – is kimondottan népszerűnek bizonyultak még a jelentkezők körében. Az első helyes jelentkezők megközelítőleg 5%-át vonzották a művészet, a társadalomtudomány, a jogi és az agrár képzési területek képzése" - írják.
Az állami ösztöndíjjal támogatott nappali tagozatos alap- és osztatlan mesterképzések között a műszaki képzési terület képzései vezetik a népszerűségi listát (15%), a gazdaságtudományok képzési terület itt a második legnépszerűbb (13%) - annak ellenére, hogy a gazdasági szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a magasan meghúzott központi ponthatárt.
Hozzáteszik: hasonlóan az összes jelentkezéshez, ebben a csoportban is a bölcsészettudomány, az orvos- és egészségtudomány, valamint az informatika képzési területek tartanak még számot jelentős érdeklődésre, az ezeken a képzési szinteken nappali munkarenden és állami ösztöndíjjal támogatott formában meghirdetett képzésekre jelentkezők 9-12%-a választotta az ide tartozó szakok valamelyikét.
A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Hány ponttal lehet bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra és a SOTE-ra?
Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, mennyi pont kell ehhez. Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire. Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
