Hány hallgatót vehetnek fel 2014-ben a budapesti egyetemek? Itt találjátok a kapacitásszámokat.
Budapesti Corvinus Egyetem
Nappali képzésre 5801, esti és levelező képzésre 2005 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nappali képzésre 9099, esti és levelező képzésre 2756, távoktatásra 485 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nappali képzésre 12 545, esti és levelező képzésre 5151 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Károli Gáspár Református Egyetem
Nappali képzésre 1515, esti és levelező képzésre 943 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nappali képzésre 2311, esti és levelező képzésre 5770 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Óbudai Egyetem
Nappali képzésre 2716, esti és levelező képzésre 1305, távoktatásra 240 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
Semmelweis Egyetem
Nappali képzésre 1841, esti és levelező képzésre 1656 hallgatót vehet fel. A képzési területekre lebontott adatokat itt találtok.
A kapacitásszámok azt mutatják, hány hallgatót vehet fel az intézmény állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen. A tizenhat szak - köztük a gazdasági képzések és a jogászképzés - kivételével, amelyeken központi ponthatárt határoztak meg, az, aki eléri a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakok minimális és maximális létszámát a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg.
A művészeti egyetemek szakokra lebontott kapacitásszámait a Felvin nézhetitek meg. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
