Itt a lista: ezekre az egyetemekre lesz a legnehezebb bekerülni idén

Lassan közeledik az érettségi szezon vége - persze a középszinten szóbelizők még pár napig izgulhatnak -, így valószínűleg már mindenki elkezdte számolgatni a felvételi pontjait. Ma megmutatjuk, melyik egyetemre jelentkeztek a legtöbben a 2017-es felvételin, hol lesz a legnagyobb a harc a hallgatói helyekért.

  • Eduline
Ponthatárváró rendezvény néhány éve. Idén is sokan várják a július 26-át
Túry Gergely

A 2017-es felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény, összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését.

A második helyre a Debreceni Egyetem került, ahova 15223-an jelentkeztek, első helyen 8615-en.

A Szegedi Tudományegyetemre közel 14 ezren szeretnének bekerülni, az intézményt a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követi.

A top 10-es listára felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem (9154 jelentkező), a Szent István Egyetem (8415 jelentkező), a Károli Gáspár Református Egyetem (8327 jelentkező) és az Óbudai Egyetem is (7914 jelentkező).

A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.