Ha a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyszámot, azzal a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől – olvasható egy friss tanulmányukban, amelyet az Index ismertetett.
A kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy miközben a rendszerváltás óta mindenki gimnáziumba akar menni, Magyarországon súlyos szakemberhiány van, és itt az idő újra megerősíteni a szakképzést.
Az MTA hét kutatója számokkal támasztja alá az Érettségi védelmében című tanulmányban, hogy az alapdiagnózis is téves: az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés gyakorlatilag végig állandó szinten volt. Nagyjából mindvégig ugyanannyian szereztek szakmai végzettséget, csak éppen a belső arányok változtak meg: nagyobb lett a szakközépiskolai, és kisebb a szakiskolai létszám - írja az Index.
Kiemelik, hogy éppen azokban a szakmákban a legnagyobb a fizetéskülönbség, amelyekben a kormány és az iparkamara szerint nincs szükség érettségire. A legrosszabbul a lakatosok, forgácsolók, hegesztők, ipari és építőipari szerelők járnának.
Az sem igaz, hogy Magyarországon diplomás-túlképzés van, hiszen még a legfiatalabb korosztályban is az uniós tagországok alsó harmadában vagyunk a felsőfokú végzettségűek arányait tekintve.
A kutatók hozzáteszik, hogy az érettségit adó képzések visszaszorítása és a korai szelekció tovább rontanak az egyetemek, főiskolák hallgatói színvonalán is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
