Tovább csökkentené a felvételi keretszámokat az oktatási államtitkárság, az MTI birtokába került tervezet alapján...
Tovább csökkentené a felvételi keretszámokat az oktatási államtitkárság, az MTI birtokába került tervezet alapján 2013-ban 53 540, 2014-ben 52 940, 2015-ben pedig 51 640 elsőéves tanulhat ingyen vagy félig ingyen - vagyis állami ösztöndíjasként és részösztöndíjasként - az egyetemeken és főiskolákon. Milyenek az idei keretszámok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az anyag kitér arra is, hogy a hallgatói juttatások feltételeit a szociális rászorultság és az egyéni kiválóság követelményeihez kell igazítani. A hallgatói juttatások rendszerében indokolt esetben biztosítani kell egyes szakmaterületeken (például pedagógusképzés) a hallgatói előmenetel kiemelt pénzügyi ösztönzését.
A növekvő lemorzsolódás és a tanulmányok elnyújtása miatt célul tűzték ki a hallgatók „motivációjának” erősítését, ezért felmenő rendszerben az állam az ösztöndíjasoktól a képzési idő másfélszeres idején belül megköveteli a diploma megszerzését, máskülönben az ösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni. Európa legszigorúbb hallgatói szerződésével csap oda az egyetemistáknak a kormány - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
