Lassan már egy hét sincs hátra, és kezdetét veszi az érettségi.
Bizonyos képzési területekre szinte lehetetlen lesz bejutni, annak ellenére, hogy a jelentkezők száma drasztikusan visszaesett az előző évekhez képest. Azok, akik jogi és gazdasági képzésekre adták be jelentkezésüket, szinte maximális ponttal kell számolniuk, amennyiben állami támogatás mellett szeretnének felvételt nyerni.
Ellenkező esetben marad a költségtérítés vagy tandíj, nevezzék akárhogy is. Sokaknak nem lesz más választási lehetősége, mint a a diákhitel 2.0 igénybevétele. A mostani érettségizők gyakorlatilag tesztalanyai egy teljesen rossz rendszernek. Nincs mit tenniük: tanulniuk kell, és reménykedni, hogy nem fognak ki rossz napot, hiszen egy-két pontveszteség is a jövőjükbe kerülhet. A teljes posztot az Egyenlítő blogon olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
