Összességében jobb lett az idei érettségizők átlaga a tavalyiakénál. Az Oktatási Hivatal adatait a Magyar Nemzet közölte, ezekből kiderül, míg tavaly az érettségizők jegyátlaga 3,57 volt, addig idén már 3,66.
Ami a tantárgyakat illeti, matekból sikerült javítani 2,84-ről 3,02-re, magyarból pedig 3,52-ről 3,64-re. Töriből a tavalyi 3,49 után idén 3,59 lett az átlagjegy, ez az elmúlt öt év legjobb eredménye.
Angolból összességében 3,72-es átlagot értek el a diákok, ilyen magas számot 2011 óta nem láthattunk. Németből 3,4-ről 3,59-re javult az átlag.
Informatikából sokan érettségiztek, azonban az átlag ennél a tárgynál visszaesett 2015-höz képest: 3,76-ról 3,58-ra.
Legdrámaibb különbségek a nyelvtudás terén mutatkoznak a gimnazisták és a szakközépiskolások között. Míg az idén végzett gimnazisták átlagosan 76,6 százalékot értek el angolból és 75,5 százalékot németből, a szakközépiskolát végzetteknél ez csak 53,7, illetve 48,9 százalék volt. Tehát a gimnazisták átlagosan közel 25 százalékkal jobban tudták megírni a nyelvi érettségiket – írja a lap.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
