Összességében jobb lett az idei érettségizők átlaga a tavalyiakénál. Az Oktatási Hivatal adatait a Magyar Nemzet közölte, ezekből kiderül, míg tavaly az érettségizők jegyátlaga 3,57 volt, addig idén már 3,66.
Ami a tantárgyakat illeti, matekból sikerült javítani 2,84-ről 3,02-re, magyarból pedig 3,52-ről 3,64-re. Töriből a tavalyi 3,49 után idén 3,59 lett az átlagjegy, ez az elmúlt öt év legjobb eredménye.
Angolból összességében 3,72-es átlagot értek el a diákok, ilyen magas számot 2011 óta nem láthattunk. Németből 3,4-ről 3,59-re javult az átlag.
Informatikából sokan érettségiztek, azonban az átlag ennél a tárgynál visszaesett 2015-höz képest: 3,76-ról 3,58-ra.
Legdrámaibb különbségek a nyelvtudás terén mutatkoznak a gimnazisták és a szakközépiskolások között. Míg az idén végzett gimnazisták átlagosan 76,6 százalékot értek el angolból és 75,5 százalékot németből, a szakközépiskolát végzetteknél ez csak 53,7, illetve 48,9 százalék volt. Tehát a gimnazisták átlagosan közel 25 százalékkal jobban tudták megírni a nyelvi érettségiket – írja a lap.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
