Alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 – egy elírás miatt legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük a diákoknak a 2013-as felvételin, ha bármelyik egyetemre vagy főiskolára be szeretnének kerülni. Módosítani kellett a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet, ezt - az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint - megtették.
2016-ig fokozatosan emeli a minimális ponthatárokat a kormány, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ, azokat a diákokat, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem vehetik fel az egyetemek és főiskolák. Idén még 240 az alsó küszöb az alap- és osztatlan szakokon – nyilatkozta januárban Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. A felvételi eljárásról szóló, decemberben megjelent kormányrendeletben azonban eredetileg nem ez állt: egy elírás miatt a magasabb ponthatárokról szóló paragrafus már 2013. január 1-jén hatályba lépett.
A ponthatár-módosításokat a kormányrendelet 47. paragrafusa tartalmazza, a rendelet alaphatálya – 2013. január 1. – alóli kivételek egy elírás miatt azonban a 48., nem pedig a 47. paragrafusra vonatkoznak, alighanem elírták a számot. „Így jelenleg a következő ponthatárok érvényesek: alapképzés és egységes, osztatlan képzés: 300 pont, felsőoktatási szakképzés: 260 pont” – olvasható az Ars Boni jogi folyóirat cikkében, amelynek szerzője, Mátyás Ferenc szerint a tévedés az idén felvételizők szempontjából jogbizonytalanságot okoz, „hiszen a jelentkezések beadásának határideje nagyon közel van, a minimális ponthatárok hatályos értéke pedig jelentősen eltér a korábbi kommunikációtól”.
„Ellenőriztük a rendeletet, valóban jogos a felvetés, a csütörtöki minisztériumi egyeztetésen jelezni fogjuk a problémát” – mondta az eduline-nak Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke. Az oktatási államtitkárság sajtóosztályát szerda késő délután kerestük az ügyben, csütörtök délelőtti válaszukban azt írták: észrevették a hibát, és már javították - igaz, több, az interneten elérhető jogtárban még az eredeti verzió szerepel.
Mi lesz a 2013-as felvételin?
Ez azt jelenti, hogy 2013-ban még 240 lesz a minimális ponthatár az alap- és osztatlan szakokon, az alsó határ tehát a tavalyihoz képest nem változik. A felsőoktatási szakképzéseken azonban magasabb a bejutási küszöb: míg tavaly már 160 ponttal is be lehetett kerülni az - akkor még felsőfokú szakképzésnek nevezett kétéves, diplomát nem adó - szakokra, idén ehhez legalább 200 pont kell. A mesterképzéseken 100-ból legalább 50 pontot kell összegyűjteni. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
És mi lesz a 2014-es felvételin?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma december végén közölte: bár a felvételi eljárásról szóló rendelet és a módosított felsőoktatási törvény alapján az oktatásért felelős miniszter minden szakhoz külön ponthatárokat határozhat meg, a tárcavezető a 2013-as felvételin még nem él ezzel az eszközzel, a ponthatárokat ebben az évben az egyetemek és főiskolák kapacitása, valamint a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján húzzák meg.
A 2014-es felvételin viszont már az összes állami egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárát központilag, az erőforrás-minisztériumban határozzák majd meg. Ezzel ugyanúgy csökkenteni lehet az állami ösztöndíjasok számát, mint a keretszámokkal, a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján ugyanis pontosan be lehet lőni, hol kell meghúzni a ponthatárokat ahhoz, hogy száz vagy éppen ötszáz diák kerüljön be az adott szakra. Jelentős változások ritkán fordulnak elő – elsősorban akkor, amikor változnak a pontszámítás szabályai, az átlagosnál könnyebb vagy nehezebb az érettségi. Az ELTE anglisztika szakára például évek óta 399 és 422 közötti pontszámmal lehet bejutni, ahogy a Corvinus politológia alapképzésén is 445 és 461 közötti ponthatárokat húznak.
Az Origo keddi cikke szerint a „ponthatáros trükköt” már a 2013-as felvételin bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, hogy a keretszámok eltörlése után is ugyanannyi elsőéves tanulhasson ingyen, mint amennyivel a decemberi diáktüntetéseket kiváltó keretszámtervezet számolt. A portálnak nyilatkozó fideszes képviselők azt mondták, ezt végül azért vetették el, mert a „turpisság” legkésőbb júliusban kiderült volna, és ez a 2012-esnél is hangosabb tiltakozást váltott volna ki.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
