Már csak egy napot kell várni és kiderül, ki kezdheti meg szeptemberben a főiskolát. Szerdán hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait.
Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a felvi.hu oldalon. Ekkor dől el, hogy a közel 8200 pótfelvételiző közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
Azokat a jelentkezőket, akik megadták a mobilszámukat, a ponthatárok kihirdetése után sms-ben is értesítik. A felvételt nyert jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárásban közel 8200-an adták be jelentkezésüket, mindenki csak egy helyre jelentkezhetett. Az eljárásban a jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 17 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 10 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg.
A legnagyobb arányban a jogi, a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területbe tartozó képzéseket jelölték meg a felvételizők, a legnépszerűbb szakok közé a jogász, a gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing szakok tartoznak, de bekerült a tíz legnépszerűbb szakba a gépészmérnöki, a programtervező informatikus és a műszaki menedzser is.
A pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében - amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették - a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános eljárásban, július 23-án nyilvánosságra hozott ponthatároknál. Ha egy képzést kizárólag a pótfelvételi eljárás során hirdettek meg, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimum pontszámnál, ami alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pont.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
