Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Debreceni Egyetem (DE) általános...
Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Debreceni Egyetem (DE) általános rektorhelyettese csütörtökön az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján.
Jávor András azt mondta, a felvételi eljárás változásai mellett is megőrizte népszerűségét a DE, amely az elsőhelyes jelentkezések alapján továbbra is a legnépszerűbb vidéki egyetemnek számít. Az idei általános felvételi eljárásban 6118 - 5043 állami ösztöndíjas és 1075 önköltséges - jelentkezőt vettek fel - mondta a professzor.
A felvett állami ösztöndíjasok száma 4,3 százalékkal emelkedett, ami némileg jobb eredmény, mint az országos átlag, ugyanakkor nagymértékben, mintegy 40 százalékkal csökkent az önköltséges képzésre felvett hallgatók létszáma, bár még ez is jobb, mint az országos mutató - jelezte Jávor András.
A 2013. évi keresztféléves hallgatókkal, a doktori képzésben részt vevőkkel, a pótfelvételin felvettekkel és az egyre növekvő számú angol nyelven tanulóval a tavalyihoz hasonlóan az elsőéves hallgatók száma az idén is megközelítheti a kilencezret - hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Hozzátette: állami ösztöndíjas finanszírozási formában alapképzésre 3143-an, mesterképzésre 941-en, osztatlan képzésre 514-en, felsőoktatási szakképzésre 404-en nyertek felvételt.
A jelentkezők 62 alap- és 73 mesterképzési, 5 osztatlan szak, 14-féle felsőoktatási szakképzés közül választhattak. Új szakként hirdette meg az intézmény a felsőoktatási szakképzéseket, az osztatlan tanári szak szakpárjait, a fordító, a tolmács és a mechatronikai mérnöki mesterképzési szakokat.
Néhány szak nem indul szeptemberben, például az alapképzések közül az andragógia, a pedagógia, a környezettan, a mesterképzési szakok közül a német nyelv, irodalom és kultúra, a szociológia, a matematikus, a mestertanári szak több szakképzettsége és jó néhány az osztatlan tanári szakpárok közül - részletezte Jávor András.
Kiemelte: a különböző karokat másképp érintette a felvétel új rendje. Az egészségügyi karok képzéseiben lényegében nem történtek változások, ellenben a hajdúböszörményi gyermeknevelési és felnőttképzési karon 10 százalékkal, a gazdálkodástudományi és vidékfejlesztési karon 29,4 százalékkal, a mezőgazdaság-, élelmiszer-tudományi és környezetgazdálkodási karon 24,8 százalékkal nőtt a felvettek aránya. A gazdálkodási és menedzsment szakra 460 ponttal, a jogászképzésbe 464 ponttal, a pénzügyi képzésbe 458 ponttal, az általános orvosképzésbe 431 ponttal lehetett az idén bekerülni a Debreceni Egyetemre - sorolt néhány példát a rektorhelyettes.
Ugyanakkor - mint kifejtette - a prioritást élvező képzések közül kevesebb hallgatót vettek fel a műszaki karra, az informatikai karra, a természettudományi és technológiai karra. Ugyancsak vesztese volt az ez évi felvételi eljárásnak a kormányzati intézkedések miatt az állam- és jogtudományi kar - magyarázta Jávor András, megjegyezve: a mesterszakok továbbra sem tekinthetők sikertörténetnek, ami országos problémának is tekinthető. A piac még nem árazta be a mesterképzést, pedig mester diplomával 30-40 százalékos jövedelemtöbblet is elérhető - mondta.
Jávor András szerint valószínűleg nehézséget fog okozni az önköltséges hallgatói létszám mérséklődése, ez a fizetőképes kereslet visszaszorulásáról árulkodik. Ma már egyre biztosabban megjósolható a potenciális jelentkezői létszám visszaesése is.
Összességében sikeresnek ítélte a 2013-as felvételi eljárást, hiszen az országosan csökkenő jelentkezések ellenére ebben a hátrányos helyzetű régióban meg tudták őrizni pozíciójukat a beiskolázásban. A Debreceni Egyetem a pótfelvételi eljárás során a szakok jelentős, döntő hányadát várhatóan meghirdeti, így azok elérhetők lesznek a jelentkezni kívánók számára, de már csak önköltséges formában - közölte a rektorhelyettes.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
