A vidéki fiatalok nagyobb eséllyel választják az emberközpontú szakmákat, mint a budapesti középiskolai diákok – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) pályaorientációs kutatásából.
A 40 hazai középiskola 1530 diákjának bevonásával vizsgálta a végzős középiskolai diákok főbb érdeklődési területeit a METU pályaorientációs kutatása. A 2016. november 15. és 2017. január 15. között megvalósult felmérés válaszadóinak 10 százaléka Budapesten, míg 90 százaléka vidéki iskolákban tanul.
A kutatás keretében a végzős középiskolások az érdeklődési körüket érintő 64 kérdés megválaszolásával megismerhették, hogy milyen foglalkozási terület iránt van a legnagyobb affinitásuk.
A válaszok értékelése alapján a magyar diákok a tudományos és technikai, a kommunikációs és művészeti területeken, valamint az emberközpontú szakmákban szeretnének érvényesülni, míg a rendszereken és folyamatokon alapuló foglalkozások kevésbé vonzóak a számukra - írja az egyetem közleménye.
A vidéki fiatalok a szakmákat tekintve komolyabb érdeklődést mutatnak a tervezés és a kreativitás iránt (építész, divat-, jelmez-, kirakattervező, fotóművész, grafikus), mint budapesti kortársaik. A fővárosi diákok körében ezzel szemben erősebb az elméleti, kutatói beállítottság, így nyitottabbak a fizika, a biológia és az orvostudomány felé. A budapesti nagyobb valószínűséggel választhatják az ügyvédi, szervezői, könyvtárosi, hivatalnoki pályákat, míg a vidéki válaszadók körében népszerűbb a kereskedők, üzletemberek, bankárok, reklámszakemberek és rendőrök hivatása.
Milyen szakma illik hozzád? Négy ingyenes, szuper teszt
Mind a középiskolai felvételi, mind a felsőoktatási felvételi előtt állók számára komoly dilemma, hogy milyen pályára szegődjenek. A következő tesztek segítséget nyújtanak abban, hogy jobban megismerd önmagad, hogy az érdeklődésednek leginkább megfelelő döntést hozhasd. Jól jön azoknak is, akik úgy érzik, hogy korábban rosszul döntöttek, így még lehet váltani.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
