A vidékiek humán, a budapesti felvételizők tudományos szakokat keresnek

A vidéki fiatalok nagyobb eséllyel választják az emberközpontú szakmákat, mint a budapesti középiskolai diákok – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) pályaorientációs kutatásából.

  • Eduline
Felvételizők a 2017-es Educatio kiállításon.
Educatio

A 40 hazai középiskola 1530 diákjának bevonásával vizsgálta a végzős középiskolai diákok főbb érdeklődési területeit a METU pályaorientációs kutatása. A 2016. november 15. és 2017. január 15. között megvalósult felmérés válaszadóinak 10 százaléka Budapesten, míg 90 százaléka vidéki iskolákban tanul.

A kutatás keretében a végzős középiskolások az érdeklődési körüket érintő 64 kérdés megválaszolásával megismerhették, hogy milyen foglalkozási terület iránt van a legnagyobb affinitásuk.

A válaszok értékelése alapján a magyar diákok a tudományos és technikai, a kommunikációs és művészeti területeken, valamint az emberközpontú szakmákban szeretnének érvényesülni, míg a rendszereken és folyamatokon alapuló foglalkozások kevésbé vonzóak a számukra - írja az egyetem közleménye.

A vidéki fiatalok a szakmákat tekintve komolyabb érdeklődést mutatnak a tervezés és a kreativitás iránt (építész, divat-, jelmez-, kirakattervező, fotóművész, grafikus), mint budapesti kortársaik. A fővárosi diákok körében ezzel szemben erősebb az elméleti, kutatói beállítottság, így nyitottabbak a fizika, a biológia és az orvostudomány felé. A budapesti nagyobb valószínűséggel választhatják az ügyvédi, szervezői, könyvtárosi, hivatalnoki pályákat, míg a vidéki válaszadók körében népszerűbb a kereskedők, üzletemberek, bankárok, reklámszakemberek és rendőrök hivatása.

Milyen szakma illik hozzád? Négy ingyenes, szuper teszt

Mind a középiskolai felvételi, mind a felsőoktatási felvételi előtt állók számára komoly dilemma, hogy milyen pályára szegődjenek. A következő tesztek segítséget nyújtanak abban, hogy jobban megismerd önmagad, hogy az érdeklődésednek leginkább megfelelő döntést hozhasd. Jól jön azoknak is, akik úgy érzik, hogy korábban rosszul döntöttek, így még lehet váltani.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.