Mit tehettek, ha inkább a második vagy harmadik helyen megjelölt szakra szeretnétek bekerülni? Mi a helyzet akkor, ha meggondoltátok magatokat, vagy nem sikerült az alkalmassági vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Első helyen a történelmet jelöltem meg, de meggondoltam magam, és mégsem oda szeretnék bekerülni. Soroljam az utolsó helyre? Vagy nincs értelme?
A felvételi jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjét akkor érdemes módosítani, ha mégsem az első helyen szereplő képzésre szeretnétek bekerülni. Nem kell módosítani, ha valamelyik szaknál nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, mivel ebben az esetben az adott szakra egyébként sem vehetnek fel. Ha valamelyik helyre már egyáltalán nem szeretnétek bekerülni, érdemes visszavonni a jelentkezést - igaz, az eljárási díjból ekkor sem kaptok vissza, tájékoztatott az Educatio. Mire kell odafigyelni júniusban és júliusban? A 2013-as felvételi legfontosabb dátumait itt nézhetitek meg.
A szak törlése nem számít sorrendmódosításnak: erre egyszer van lehetőségeket, az alap- és osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezők július 10-ig, a mesterképzésre is jelentkezők június 24-ig változtathatnak. A 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
