Mikor indul a pótfelvételi 2026-ban?
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
Fontos kérdésre válaszolunk, ami bárkivel előfordulhat a 2026-os felvételin.
A közelgő ponthatárhúzás miatt most rengetegen számolgatják a pontjaikat – ha még nem tetted meg, az Eduline kalkulátorát itt eléred –, de van egy fontos szabály, amiről kevesebb szó esik: attól, hogy egy szakot meghirdettek, még nem biztos, hogy el is indul.
Ponthatár alatti eredménnyel senkit sem vehetnek fel. Ha viszont eléritek a ponthatárt, akkor mindenképpen fel kell venni benneteket – kivéve, ha a jelentkezési sorrendetekben egy előrébb megjelölt képzésre már bekerültetek, vagy ha az adott szak végül nem indul el.
Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha túl kevés olyan jelentkező van, aki teljesíti a felvétel alapvető feltételeit. A Felvi.hu-n minden képzésnél nemcsak a maximális, hanem a minimális szakos kapacitást is megtaláljátok. Ha az érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma ezt nem éri el, az egyetem dönthet úgy, hogy mégsem indítja el a képzést.
Ez olyan szakoknál is előfordulhat, ahol alkalmassági vagy külön felvételi vizsgát is kell tenni, és nincs elegendő megfelelően felkészült jelentkező.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.