Februárban két fontos határidőre is figyelni kell, ha idén érettségiznétek, vagy egyetemre szeretnétek jelentkezni.
Kicsivel több, mint egy hát maradt hátra, hogy leadjátok a jelentkezéseteket a 2026-os tavaszi érettségi vizsgákra, illetve a szeptemberben kezdődő felsőoktatási képzésekre.
Az érettségire február 16-ig jelentkezhettek, melyen rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgát tehettek, melyeket a középiskolák, illetve a kormányhivatalok szervezik meg - tájékoztat az Oktatási Hivatal.
Fontos tudni, hogy azok a tanulók, akik középiskolában vagy szakképző intézményben állnak tanulói jogviszonyban, az érettségi vizsgára kizárólag intézményükön keresztül jelentkezhetnek.
80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban
A tavaszi érettségi vizsgaidőszak:
Az írásbeli vizsgákat május 4. és 22. között tartják.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákra június 3. és 10. között kerül sor.
A középszintű szóbeli vizsgák június 15. és július 1. között lesznek.
Az általános felsőoktatási felvételi eljárásra pedig február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu oldalon, az E-felvételi rendszerben.
Felsőoktatási felvételi: így jelentkezz biztonságosan az E-felvételiben
Az Oktatási Hivatal kiemeli, hogy az érettségi és a felvételi nem ugyanaz: az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön-külön kell jelentkezni, egyik eljárás sem váltja ki a másikat.
Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
