Az E-felvételi felületén már láthatjátok, hogy bekerültetek-e az általatok megjelölt szakra és egyetemre a pótfelvételin.
Bár a felvi.hu oldalán még nem láthatóak a pontszámok, az elektronikus felvételi (E-felvi) rendszerében már láthatjátok, hogy bejutottatok-e arra az egy képzésre, amit a 2025-ös pótfelvételi során megjelöltetek - tudatta szerkesztőségünkkel több pótfelvételiző is.
Pótfelvételi 2025: ezekhez a szakokhoz 500 pont kellett
Ezzel egyidőben ugyanakkor folyamatosan érkeznek az olyan visszajelzések is szerkesztőségünkhöz, melyek szerint az E-felvételi rendszere néhány órája nem elérhető, lefagy, nem tudnak bejelentkezni. Valószínűleg egyénfüggő tehát, hogy - feltehetően a túlterheltség miatt - ki tud belépni és ki nem.
Frissítés:
A 2025-ös pótfelvételi eljárásban egyébként 44 magyar egyetem hirdetett meg szakokat állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában, amelyekre összesen 16 500 fő jelentkezett - a szabályok szerint mindenki mindössze egyetlen helyre.
Azzal kapcsolatban, hogy melyek voltak a legnépszerűbb képzések a pótfelvételin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium az MTI-vel korábban csak annyit közölt, hogy a legkeresettebbek az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak. Konkrét szakokat bár nem említettek, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár, Varga-Bajusz Veronika elmondta, hogy ,,a felvételizők 57 százaléka nemzetgazdasági, munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott. Ide tartoztak többek közt az informatika, a műszaki, az agrár-, az orvos- és egészségtudomány, a természettudományos szakok, valamint a pedagógusképzés."
A pótfelvételizők 35 százalékaegyébként állami ösztöndíjas képzést jelölt meg, ami majdnem 10 százalékkal alacsonyabb a 2024-es arányhoz képest. Ennek az oka, hogy az egyetemek is jóval kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg.
A jelentkezők háromnegyede alapképzésre, 15%-uk mesterképzésre felvételizett.
A ponthatárok várhatóan hamarosan elérhetőek lesznek a Felvi felületén is.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
