Néhány egyetem már nyilvánosságra hozta a listát.
Július 30-án, azaz szerdán indul a pótfelvételi eljárás azok számára, akik az általános felvételi eljárás során nem jelentkeztek, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen megjelölt képzési helyre sem jutottak be.
A pótfelvételi során mindenki csak egy egyetem egyetlen képzését (beleértve annak állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is, ha van) jelölheti meg. Erre idén pontosan egy hétig, vagyis augusztus 7-ig lesz lehetőség.
Az, hogy a pótfelvételin az egyetemek milyen szakokat hirdetnek meg attól függ, hogy hol maradtak még üres, feltölthető férőhelyek, vagy hogy esetleg van-e olyan szak, amit az általános felvételi során nem tudtak elindítani, mert akkor még nem volt akkreditálva.
Az esetek többségében egyébként önköltséges férőhelyek közül lehet válogatni, de az elmúlt években már akadtak állami ösztöndíjas szakok is.
Elkezdték közzétenni a szakok listáját
A pótfelvételin meghirdetett szakokat az egyetemek már elkezdték nyilvánosságra hozni a honlapjaikon. Itt megnézhetitek például, milyen alap- és mesterszakokat szakokat hirdet meg
Fontos, hogy tudjátok, hogy nem minden egyetem vagy egyetemi kar hirdet pótfelvételit, így az is előfordulhat, hogy arra a szakra, amire szeretnétek bekerülni, leghamarabb csak a keresztféléves felvételin jelentkezhettek, vagy csak a következő általános felvételi eljárás során.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
