Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán érettségi pontokat számolnak földrajzérettségiből, de az érettségi átlag számításánál már figyelmen kívül hagyják.
Az Eduline-hoz a múlt héten több olvasói levél is érkezett, ezekből kiderült, hogy a földrajzérettségit egészen szokatlanul veszik figyelembe azoknál a diákoknál, akik az Óbudai Egyetem valamelyik gazdasági alapképzésére jelentkeztek.
A középszintű földrajzérettségi eredményét az egyetem a felvételi tájékoztató szerint figyelembe veszi az érettségi pontoknál, de az érettségi átlagnál már nem. (Ez utóbbi ugyanúgy, mint tavaly, a tanulmányi pontok számításába tartozik bele.) Van olyan diák, akinek emiatt 60 ponttal kevesebb a pontja.
Azok a felvételizők, akik az OE-n valamelyik gazdasági alapszakra jelentkeztek, és a földrajz volt az ötödik érettségi tárgyuk, nulla pontot kapnak a tanulmányi pontjaikra amiatt, mert a rendszer négy tárgyból nem tud átlagot számolni.
Az Óbudai Egyetem szerkesztőségünknek küldött válaszából kiderült, hogy a földrajzérettségit a 2026-os eljárásban már az érettségi átlagnál is figyelembe veszik.
Ezen kívül az emelt szintű földrajzérettségivel is van egy kis probléma az Óbudai Egyetem gazdasági karán a pontszámításnál.
Az intézményi pontok kategóriában az emelt szintű érettségiért adható többletpontok közül adminisztratív hiba miatt kimaradt a földrajz érettségi vizsgatárgy, ami a tavalyi eljárás során nem jelentett gondot. A felvételi rendszer idei fejlesztése során beépített új ellenőrző funkciók azonban felfedték a hiányosságot az idei eljárás olyan szakaszában, amelyben már nem volt lehetőségünk a korrekcióra. Ezért az emelt szintű földrajz érettségiért szándékaink ellenére 2025-ben nincs lehetőségünk intézményi pontot adni.
- írta az egyetem.
Az egészben az az érdekes, hogy a tavalyi felvételi eljárásban is ugyanígy számolták a pontokat földrajzból az Óbudai Egyetemen, mégis a furcsaság csak idén derült ki.
Ha ellenőrizni szeretnétek a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
