Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Megszereztétek az első diplomátokat és szeretnétek továbbtanulni, de nem olyan szakon, ami a megszerzett szakmátokhoz kötődik? Mutatjuk, melyek a lehetőségeitek.
Az első fontos tudnivaló mesterképzésre jelentkezés esetén, hogy kizárólag olyanok nyerhetnek felvételt rá, akik legalább egy alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – oklevéllel, vagy ezekkel egyenértékű külföldön szerzett oklevéllel rendelkeznek.
Ezekre a mesterszakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin
A felvételi során az egyetem megvizsgálja, hogy az elvégzett alapszakon megszerzett kreditek mekkora részben számíthatók be a jelentkezésbe:
Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban megszerzettekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el – tájékoztat róla a felvi.hu.
Ha csak az előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, még akkor is nyerhettek felvételt. Ilyen esetben azonban a képzés első két félévében meg kell szereznetek az intézmény által meghatározott különbözeti kreditpontokat.
Ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem nyerhettek besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra.
Azt is fontos tudni, hogy a kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért bővebb információt attól a felsőoktatási intézménytől kell kérni, amelybe jelentkezni szeretnétek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.