Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten

Túl vannak az első heti kötelező vizsgatárgyakon az érettségizők. Mutatjuk, milyen tárgyakból lesznek vizsgák az érettségi szezon második hetében.

  • Székács Linda

A május 5-9. közötti első vizsgahéten a kötelező tantárgyakból;

adtak számot a tudásukról a diákok, csütörtökön és pénteken pedig angol és német nyelvből érettségiztek azok, akik ezeket a tárgyakat választották negyedik és/vagy ötödik vizsgatárgyként.

Az érettségi szezon második vizsgahetén már jóval kevesebben mérettetik meg magukat, hiszen csak olyan tantárgyakból lesz már vizsga, amiket ötödik vagy sokadik tárgyként választhattak a diákok. Ezen a héten pedig már délután is szerveznek érettségiket.

A teljes vizsgabeosztás a következő:

  • 2025. május 12. 8:00 - digitális kultúra (középszinten),
  • 2025. május 12. 14:00 - ének-zene (közép- és emelt szinten), belügyi rendészeti ismeretek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 13. 8:00 - biológia (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 13. 14:00 - közigazgatási ismeretek (emelt szinten)
  • 2025. május 14. 8:00 - nemzetiségi nyelv és irodalom (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 14. 14:00 - vizuális kultúra (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 15. 8:00 - kémia (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 15. 14:00 - földrajz (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 16. 8:00 - orosz és más napokon nem szereplő egyéb idegen nyelvek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 16. 14:00 - gazdasági ismeretek, honvédelmi alapismeretek (közép- és emelt szinten)

Meddig tartanak az érettségi vizsgák?

Az írásbeli érettségi vizsgák egészen 2025. május 23-ig tartanak. Aznap délelőtt írják az írásbelit azok, akik közép- vagy emelt szinten érettségiznek olasz nyelvből.

Mikor lesznek a szóbelik?

Emelt szinten 2025. június 3-11. között, középszinten pedig 2025. június 16. és július 2. között szervezik meg őket. Ezek időpontjai oktatási intézményenként eltérőek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.