Az utolsó feladat nehéz, ennél sokan veszíthetnek pontokat - mondták az Eduline által megkérdezett szakértők a középszintű matekérettségi első részéről. A matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Óbudai Egyetemnek, a feladatsor nem hivatalos megoldását pedig a Corvinus érettségi előkészítő szervezetének, a Studium Generale-nak.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kell számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kell írniuk.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy az első rész első hét feladata klasszikus értelemben vett mintapélda, ezért ezek nem okozhatnak senkinek sem problémát.
A sodrófadiagramos feladat egy kicsit pepecselősebb, sokat kell számolni, viszont négy pontot ér. Ilyenre eddig az első részben nem nagyon volt példa
- jegyezték meg, majd hozzátették, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot azért érezhetik nehezebbnek az érettségizők, mert ez volt az a témakör, amit a NAT változása miatt megcsonkítottak, így nem biztos, hogy a matekórákon akkora fókuszt kapott.
A szakértők szerint az utolsó, valószínűség-számításos feladat viszont sokaknak jelenthet problémát, szerintük ennél a példánál sokan veszíthetnek értékes pontokat.
Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
