Felsőoktatási felvételi 2025: mennyi pontot ér az OKTV, ha alapszakra jelentkeztek?

Egyes esetekben akár 100 pont, de van, hogy csak 20 pont jár az OKTV-n elért eredményekért a felvételin.

A 2025-ös felvételi eljárás során a diákok összesen 500 pontot szerezhetnek. Ebből:

  • a középiskolai eredmények: 200 pontot
  • az érettségi eredmények: 200 pontot
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pontot tesznek ki.

Mivel az intézményi pontok számításáról az egyetemek maguk dönthetnek, ezért óriási különbségek lehetnek az egyes intézmények, de akár a karok között is. Emiatt a felvételi tájékoztatóban ezt a részt nagyon alaposan nézzétek végig.

Az OKTV-ért járó pluszpontokat a Felvi.hu oldalán, a kiválasztott szaknál az "intézményi pontokon" belül, a „tanulmányi, művészeti, szakmai versenyek” fülön nézhetitek meg.

A legtöbb felsőoktatási intézményben az OKTV eredményekért járó pluszpontokat két kategóriába sorolhatjuk:

Ha az adott versenytárgy szerepel a felvételi érettségi tárgyai között:

  • 1-10. helyezés: 100 pont
  • 11-20. helyezés: 50-65 pont
  • 21-30. helyezés: 25-35 pont

Ha az adott versenytárgy nem szerepel a felvételi érettségi tárgyai között:

  • 1-10. helyezés: 20-25 pont

Intézményi és szakonkénti eltérések

Fontos megjegyezni, hogy az egyes intézmények különbözőképpen alkalmazhatják ezt a rendszert. Van, ahol az adott szak felvételi követelményei között szereplő érettségi tárgyakhoz kapcsolódó OKTV eredményekért magasabb pontszám járhat, míg más szakokon az egyéb tantárgyakból elért OKTV helyezésekért alacsonyabb pontot kaphatnak a jelentkezők.

Azt is érdemes tudni, hogy egyes szakokon az intézményi (felvételi) vizsgákért is pluszpont jár: általánosan 50 pont. Ilyen esetben az OKTV eredményekért szerezhető többletpontok mértéke is csökkenhet.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.