Több mint 10 százalékot javítottak a 2020-as eredményekhez képest a kémiából érettségiző diákok

Az elmúlt öt év legjobb érettségi átlagát érték el a diákok közép- és emelt szinten is kémiából.

  • Székács Linda

Középszinten több mint 3 százalékot, emelt szinten körülbelül 1 százalékot javítottak a kémiából érettségiző diákok a 2023-as átlageredményekhez képest.

Az Oktatási Hivatal napokban publikált statisztikái szerint idén a kémiából középszinten érettségizők átlagosan 74,80 százalékot értek el a vizsgán, szemben a 2023-as 71,41 százalékos átlageredménnyel. Arról nem is beszélve, hogy a 2020-as átlaghoz képest a diákok több mint 10 százalékkal teljesítettek jobban. A koronavírus-járvány kirobbanásának évében ugyanis a középszintű kémiaérettségi átlageredménye mindössze 63,52 százalék volt.

 

Oktatási Hivatal

Hasonlóan nagyot javítottak a kémiából érettségizők emelt szinten is. Míg 2020-ban átlagosan mindössze 51,90 százalékot értek el a vizsgán, idén már az emelt szintű kémiaérettségi átlageredménye 65,11 százalék lett.

 

Oktatási Hivatal

Sajnos azonban nem minden tárgyból sikerült ilyen jól az érettségi. Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.