Nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, és nem is minden szakot.
Augusztus 7-ig jelentkezhetnek a pótfelvételin valamelyik egyetemre azok, akik az általános felvételi eljárás során nem adtak le jelentkezést, vagy egyik megjelölt képzésükre sem sikerült bekerülniük.
A pótfelvételi eljárásban azonban nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, és nem is minden szakot, de az is gyakori, hogy csak önköltséges formában elérhetőek bizonyos képzések.
A 2024-es pótfelvételiben meghirdetett szakok listáját ide kattintva böngészhetitek.
A pótfelvételin egyébként mindössze egyetlen egy szakot lehet megjelölni, így érdemes alaposan átgondolni, hogy mire jelentkeznétek. Az eredményről várhatóan augusztus 29-én értesít minden jelentkezőt az Oktatási Hivatal.
Elkezdődött a pótfelvételi időszak, amely sokak számára remek lehetőség lehet, ha lecsúsztak az áhított egyetemről vagy szakról. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb esetben ilyenkor már csak önköltséges formában lehet bejutni a legtöbb képzésre. Ez fokozottan igaz az idei év 3 legnépszerűbb szakjára, vagyis a gazdálkodási menedzsmentre, a pszichológiára és a jogászképzésre.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
