Ilyen ponthatárokat húztak 2023-ban az óvodapedagógus szakon

Július 24-én jön a 2024-es felvételi ponthatárhúzása. Addig is mutatjuk, hogy milyen pontokkal kerülhettek be a felvételizők az óvodapedagógus szakra 2023-ban.

A statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges jelentkezők számait összesítve a 2024-es felvételin a 7. legnépszerűbb szak lett az óvodapedagógus, amelyet 3531-en jelöltek meg első helyen.

Ilyenek voltak a ponthatárok a nappali és állami ösztöndíjas óvodapedagógus szakokon 2023-ban:

  • DE: 272 pont
  • ELTE: 282 pont
  • EKKE: 286 pont
  • KRE: 288 pont
  • MATE: 262 pont
  • NYE: 250 pont
  • PE: 288 pont
  • PPKE: 209 pont
  • PTE: 290 pont
  • SOE: 288 pont
  • SZTE: 240 pont
A helyzetet bonyolítja, hogy idén a pontszámítás is változik, az egyetemek például az intézményi pontok kapcsán is maguk döntenek. Ezek után elég nehéz előre megjósolni, hogyan alakulnak a ponthatárok.
Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

 

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.