Ez történik, ha több szakon is eléritek a ponthatárt

Ha jó tanulók vagytok, jól sikerült az érettségitek és vannak többletpontjaitok, szinte biztos, hogy több megjelölt szakon is eléritek a ponthatárt az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mi történik ebben az esetben.

  • Székács Linda

Szinte biztos, hogy több egyetemre és több megjelölt szakra is bekerülnétek a pontjaitok alapján, ha a középiskolai éveitek alatt szorgalmasak voltatok, jól sikerültek az érettségi vizsgáitok, emelteztetek egy-két tantárgyból, és van például nyelvvizsgátok vagy valami olyan sport- vagy tanulmányi versenyeredményetek, amiért többletpontokat kaphattok.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felvételi után ti dönthetitek el, hogy végül melyik szakra mentek azok közül, amiken elértétek a húzott ponthatárt. Egy felvételiző ugyanis csak egy képzésre kerülhet be; mégpedig az első olyanra a jelentkezési listájából, amin a pontszáma elérte vagy meghaladta a központilag húzott ponthatárt.

Nagyon fontos tehát, hogy a listátokon szereplő egyetemek és szakok preferencia sorrendben legyenek, tehát az első helyen az a képzés szerepeljen, amire a legjobban szeretnétek bekerülni.

Ha ez most nem így van, a felvételi ügyintézési időszaka alatt egyszeri alkalommal van lehetőségetek módosítani a sorrenden. Ezt legkésőbb július 10-ig tehetitek meg.

Eddig az időpontig változtathattok a sorrenden, feltölthettek olyan dokumentumokat, amiket a jelentkezési határidő után szereztetek, módosíthatjátok a személyes adataitokat, illetve visszavonhattok egy-egy, vagy akár az összes jelentkezési helyetek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.