A Miskolci Egyetemen mintegy 1000 férőhellyel növekedett az állami ösztöndíjas helyek száma
A 2024-es felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy idén jóval több, összesen 4439 állami ösztöndíjas helyet hirdettek a Miskolci Egyetemen, amely az alábbiak szerint oszlik meg az egyes képzési területek között:
Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban összesen 3413 állami ösztöndíjas helyet hirdetett meg a Miskolci Egyetem, ez azt jelenti, hogy idén hozzávetőlegesen 30 százalékponttal növekedett az ingyenes helyek száma ezen az egyetemen. De nem minden felsőoktatási intézmény járt így. Például az ELTE-n a tavalyi évben még összesen 12 580 állami ösztöndíjas férőhely állt a hallgatók rendelkezésére, míg a 2024-es keretszámok alapján ( a többszörös túljelentkezés ellenére) már csak 10 820 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az ELTE-re.
Két év alatt 60 563-ról több mint 90 ezerre nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag finanszírozott formában kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az úgynevezett „keretszámokat” bárki megnézheti a felvi.hu felületén, az elmúlt évek adatait összehasonlítva viszont érdekes változásokat vettünk észre.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
