Míg a legnépszerűbb egyetemektől elvettek, a vidéki intézményeknek átadtak több ezer állami ösztöndíjas férőhelyet

A 2023-as általános felsőoktatási felvételi során 126 449-en jelentkeztek valamelyik magyar egyetem vagy főiskola képzéseire. Közülük végül 94 785-en kerültek be valamilyen képzésre, több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában.

A legnépszerűbb intézmény már évek óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahová a tavalyi évben 31 781 felvételiző jelölt meg, bekerülni azonban csak 12 235 hallgatónak sikerül.

Az ELTE-n a tavalyi évben összesen 12 580 állami ösztöndíjas férőhely állt a hallgatók rendelkezésére, dacára azonban a többszörös túljelentkezésnek, a 2024-es keretszámok alapján az említett felsőoktatási intézménybe idén már csak 10 820 állami ösztöndíjas hallgató vehető fel.

Hasonló a helyzet a szintén népszerű Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahová 12 693 felvételiző közül 5029 új hallgató nyert felvételt a tavalyi évben, a keretszámát azonban 6605-ről közel 1700-zal 4916-ra csökkentették idén, a Szegedi Tudományegyetemét pedig 7417-ről 6155-ra. Megnyirbálták például az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát a műszaki- és informatikai képzéseken, a természettudományos képzéseken és a pedagógusképzéseken is.

Más intézmények azonban kifejezetten jól jártak. A Debreceni Egyetemen például egy év alatt 7494-ről 9414-re növelték az állami ösztöndíjas férőhelyek számát. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre 4745 állami ösztöndíjas hallgató helyett idén már 6887-et vehetnek fel, a győri Széchenyi István Egyetemre pedig 3964 helyett 5409. De jól jártak a kisebb egyetemek, például az Állatorvostudományi Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Soproni Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem is.

A változásokat az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

A számokkal való "játszadozás" okáról a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is felkerestük, akiktől arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy

Mi alapján dönti el a kormány/minisztérium, hogy egy adott egyetemre hány állami ösztöndíjas hallgató kerülhet be, és miért csökkentették az olyan intézmények keretszámait, mint például az ELTE, ami évek óta a legtöbb hallgatót vonzza?

Kérdésünkre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.

Az okok azonban talán ott keresendők, hogy Polónyi István oktatáskutató szerint - ahogy azt korábban az Eduline-nak adott interjújában elmondta - a költségtérítéses finanszírozási formát, vagyis azt, amikor a hallgatóknak magas tandíjakat kell fizetniük a tanulmányaikért és a diplomájukért cserébe, a kormány 1996-ban vezette be, ezzel egy "rendkívül elitista" rendszert megalkotva.

"Ez egy rendkívül elitista rendszer, ami éppen arról szól, hogy a jól felkészült gyerekeket felveszik, a rosszakat meg nem, akik viszont többnyire a hátrányos helyzetűek. A rendszer egyik problémája tehát éppen az, hogy a hátrányos helyzetű diákok kiszorultak a felsőoktatásból, a másik pedig, hogy az ELTE jogi karán a diákok 96 százaléka volt államilag finanszírozott, a miskolcin pedig mondjuk csak tíz. A kevésbé magas presztízsű intézmények tehát csak költségtérítéses hallgatókat kaptak, akik rákényszerülnek a munkára, rosszabbul szocializáltak és nagyobb volt a lemorzsolódás aránya is. A jobb egyetemek tehát megkapták a jobb hallgatókat, a vidéki egyetemek pedig mindig küzdöttek a lemorzsolódás csökkentése ellen, ami épp a színvonal rovására ment" - mondta az oktatáskutató.

Ezek alapján tehát némileg arra lehet következtetni, hogy bizonyos egyetemek keretszámainak csökkentésével, és azok "átadásával" a vidéki, vagy kisebb létszámú intézményeknek a kormánynak talán az a célja, hogy a tehetséges diákok a főváros és a népszerű szegedi egyetem helyett a lakóhelyük közelében lévő vidéki intézményeket válasszák. Mindez azonban csak találgatás, amíg a minisztériumtól nem kapunk hivatalos választ.

A 2023-as általános felvételiben egyébként minden ötödik frissen felvett egyetemista - összesen 20 301 egy hallgató - önköltséges képzésre került be.

Frissítés (2024.02.07)

Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt a választ adta:

"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."