Hiába van alapszakos diplomátok, nem kerülhettek be vele bármilyen mesterképzésre. Mutatjuk a szabályokat.
"Mesterképzésre kizárólag az a jelentkező vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – oklevéllel rendelkezik" - figyelmeztet a felvételi tájékoztató.
Az alapszakos diploma megléte nem jelenti azt ugyanakkor, hogy bármilyen mesterképzésre bekerülhettek.
Az előzményként elfogadható szakokat a képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó miniszteri közlemény, illetve az intézmények maguk határozhatják meg.
Bizonyos szakok teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők - például ha kommunikáció alapszakkal kommunikáció mesterképzésre jelentkeztek -, nem teljes kreditérték beszámításával pedig figyelembe vehetők azok a képzések, amin a megszerzett ismeretek "megfelelő feltételt biztosítanak a mesterképzésbe való belépéshez." Ezt a kreditelismerési eljárás során vizsgálják meg.
"Amennyiben csak a szak képzési és kimeneti követelményében előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkező szakon szerez vagy szerzett oklevelet, akkor felvételt nyerhet, de a szükséges és a minimális kreditszám különbözetét a mesterképzéssel párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznie a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint" - teszik hozzá.
Amennyiben a korábbi tanulmány nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kreditként, akkor a jelentkező nem nyerhet besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra. Anglisztika alapképzésről tehát nem kerülhettek be például matematika mesterképzésre.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
