Nem mindig csak a ponthatároktól függ, hogy járhattok-e egy kiválasztott egyetem kiválasztott szakára.
November 15-én lejár a keresztféléves felvételi jelentkezési határideje, a ponthatárok várhatóan 2024. januárjában érkeznek majd. Az egyetemkezdéshez viszont nem elég elérni a meghatározott pontokat, bizonyos esetekben ugyanis a jelentkezők létszámától is függ, hogy elindul-e egy szak, vagy nem. Kiváltképp vonatkozik ez a keresztféléves felvételire, amin általában jóval kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, és kevesebb szak is indul, mint a tavaszi általános felvételi eljárásban.
Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos képzések azért nem indulnak el annak ellenére sem, hogy néhányan elérték a ponthatárt, mert a megfelelően felkészült jelentkezők hiánya miatt az oktatáshoz és a szak elindításához szükséges minimumlétszámnál kevesebb hallgató nyert felvételt.
Ebben az esetben sajnos hiába kerültetek be, nem kezdhettek a kiválasztott egyetem kiválasztott szakán.
Azt, hogy melyik kiválasztott egyetemen, és milyen szakon kezdhetitek meg az egyetemi tanulmányaitokat, a besorolási döntésben találjátok majd.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
