Indulhat a visszaszámlálás: pénteken kezdődnek az őszi írásbeli érettségik

Alig néhány nap és elkezdődnek az írásbelik. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a 2023-as őszi érettségiről.

  • Székács Linda

Október 13-án a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel indul az őszi érettségi vizsgaidőszaka. A legtöbb vizsgázót érintő kötelező tantárgyak az október 16-i héten lesznek; hétfőn magyar nyelv és irodalomból, kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből vizsgáznak majd az érettségizők. Az utolsó írásbeli vizsga időpontja október 27.

A pontos menetrendet ide kattintva érhetitek el.

A szóbeli vizsgák novemberben kezdődnek, ezeknek az időpontjaiért kattintsatok ide.

A vizsgákon most is használhattok segédeszközöket, úgynevezett "legális puskákat", amiknek a listáját ebben a cikkünkben szedtük össze nektek, ha pedig a szóbelin kihúzott első tételt nem tudjátok, vagy lefagytok, és nem jut eszetekbe semmi, a póttétel húzásával kapcsolatos tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze, itt pedig azt is elmagyarázzuk, hogy középszinten matematikából mikor lehet szükség szóbelire.

Azt, hogy hány százalékot kell összeszednetek a ketteshez, és hogy hány százaléktól ötös az érettségitek közép- és emelt szinten, ebben a cikkünkben mutatjuk meg nektek:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.