Őszi érettségi: mikor kell matekból szóbelizni?

Emelt szinten muszáj, középszinten viszont nem jelent jót, ha szóbeliznetek kell matekból. Mutatjuk, mik a szabályok.

  • Székács Linda

Alapjáraton a középszintű matematikaérettségin nem kell szóbeliznetek, hiszen valószínűleg nem kell megindokolnunk, hogy a tudásotok egészét miért csak az írásbelin mérnék fel. Ha viszont az írásbeli vizsgán nem sikerül teljesítenetek a ketteshez szükséges 25 százalékot, de legalább annyi pontot összeszedtek, hogy a 12 százalék meglegyen, van lehetőségetek szóbeli vizsgát tenni, ami felhúzhatja a jegyetek.

Ilyenkor a szóbeli visgán egy tételt kell húznotok, amiben az adott témára vonatkozó szabályokat, képleteket kell elmondanotok, és megoldanotok egy kapott feladatot. Ha ez sem megy, és a feleletetek értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, akkor póttételt húzhattok, ezzel viszont maximum csak 50 százalékos eredményt érhettek el.

Ha nem éltek a póttétel lehetőségével, sajnos megbuktok a vizsgán, amit jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Legközelebb pedig a következő vizsgaidőszakban próbálkozhattok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.