Július 12-én véget ér az ügyintézési időszak. Ez azt jelenti, hogy, bár új képzést már nem adhattok hozzá, eddig még változtathattok a sorrendeteken.
Változtatni mindössze egy alkalommal tudtok a megjelölt szakok sorrendjén, ezért - ha még nem tettétek meg - érdemes nagyon átgondolni, hogy élnétek-e a lehetőséggel.
Nagyon fontos, hogy új szakot már nem vehettek fel a listátokba, csak a korábban már megjelölt képzéseitek sorrendjén tudtok variálni. Kivételt csak az jelent, ha egy már megjelölt képzés finanszírozási párját szeretnétek felvenni. Ha tehát állami ösztöndíjas képzést jelöltetek meg, de úgy érzitek, nem fog sikerülni megugrani a ponthatárt, ha mindenképp elkezdenétek szeptemberben az egyetemet, akkor hozzáadhatjátok az önköltséges finanszírozású párját.
Ha pedig biztosak vagytok abban, hogy valamelyik megjelölt szakotokra inkább nem szeretnétek bekerülni, ezt törölhetitek a listátokból. Azt viszont mindenképp tartsátok észben, hogy ezt visszavonni már nem tudjátok, hirtelen felindulásból tehát inkább ne töröljetek semmit a listátokból.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
