A megszokottaktól eltérően idén közzé tették a felvin, hogy összesen hány állami ösztöndíjas férőhely áll a most felvételiző diákok rendelkezésére. Mutatjuk, mit jelent ez.
A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, ami tehát azt a számot jelöli, hogy összesen hány új diákot tud felvenni a következő tanévre az egyetem. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán, az adott képzésnél nézhetitek meg, ebben a cikkben pedig azt is összegyűjtöttük nektek, hogy pontosan hány állami ösztöndíjas férőhelyet kínálnak idén a felsőoktatási intézmények.
Ennek a számnak több szempontból is fontos szerepe van, hiszen emiatt akár az is bekövetkezhet, hogy hiába volt elég pontotok egy adott képzésre, a korlát miatt mégis lecsúsztok róla.
A felvételi ponthatárt ugyanis az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend, valamint az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ha tehát egy bizonyos szakra túl sokan jelentkeztek és megtelik a maximálisan felvehető hallgatók száma, sajnos lecsúszhattok a férőhelyetekről.
Persze, ahol a jelentkezők száma az egyetem által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott a ponthatár az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető. Ugyanakkor a jelentkezők számát és teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt, emiatt tehát akár az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
