Még nem késő javítani akkor sem, ha egyelőre reménytelennek látjátok a helyzetet. Előttetek áll a szóbeli vizsga, ami akár sorsdöntő is lehet.
A legfontosabb, hogy bármennyire is kétségbeejtőnek tűnhet egy-egy élethelyzet, jelen esetben tehát az érettségi, mindig emlékezzetek arra, amit a vizsgák előtt Balogh Blanka pszichológus tanácsolt nektek:
Nagyon fontos megérteni, hogy akármi is történik, az nem borítja fel véglegesen az életünket
- nyilatkozta a korábbi cikkünkben a szakember. Hiszen - ahogy mondta - mindig van második lehetőség. Így van ez a vizsgák esetében is.
Szabályok
Az érettségi egyik legfontosabb szabálya, hogy legalább 12 százalékot kell elérnetek minden vizsgarészből - tehát az írásbeli esetenként több részre bontott feladatlapjain (például a nyelvi érettségik esetében) - és külön a szóbelin is. Ha valamelyikből nem sikerül megugranotok a 12 százalékos minimumot, akkor sajnos a többi vizsgarész eredményétől függetlenül egyest kaptok, tehát megbuktok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, mehettek szóbelizni, aminek segítségével akár nagyot javíthattok a jegyeteken. Kivételt csak a matek jelent, amin egyébként nem kell szóbelizni, csak akkor, ha az írásbelin nem lett meg a 25 százalék.
Hogyan javíthatok?
Ha legalább 12 százalékot elértetek az érettségin, ahogy azt már írtuk is, mehettek szóbelizni, ami ha jól sikerül, felhúzhatja a jegyetek. Ha viszont nem sikerült a 12 százalék, legközelebb csak az őszi érettségin futhattok neki a javításnak azzal, hogy az adott tárgyból újraírjátok a teljes feladatsort. Olyan nem lehet, hogy ha csak az írásbeli bizonyos részéből nem sikerült a 12 százalék, vagy a szóbelin buktatok meg, akkor csak azokat javítjátok.
Jó hír azonban, hogy a javító érettségi vizsga nem kerül pénzbe, viszont erre már érdemes nagyon alaposan felkészülni, mert ha ez sem sikerül, a harmadik próbálkozásért már mélyen a zsebetekbe kell nyúlni.
A 2023-as őszi vizsgák időpontjait az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, de amint megteszi, beszámolunk róla nektek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
