Még nem késő javítani akkor sem, ha egyelőre reménytelennek látjátok a helyzetet. Előttetek áll a szóbeli vizsga, ami akár sorsdöntő is lehet.
A legfontosabb, hogy bármennyire is kétségbeejtőnek tűnhet egy-egy élethelyzet, jelen esetben tehát az érettségi, mindig emlékezzetek arra, amit a vizsgák előtt Balogh Blanka pszichológus tanácsolt nektek:
Nagyon fontos megérteni, hogy akármi is történik, az nem borítja fel véglegesen az életünket
- nyilatkozta a korábbi cikkünkben a szakember. Hiszen - ahogy mondta - mindig van második lehetőség. Így van ez a vizsgák esetében is.
Szabályok
Az érettségi egyik legfontosabb szabálya, hogy legalább 12 százalékot kell elérnetek minden vizsgarészből - tehát az írásbeli esetenként több részre bontott feladatlapjain (például a nyelvi érettségik esetében) - és külön a szóbelin is. Ha valamelyikből nem sikerül megugranotok a 12 százalékos minimumot, akkor sajnos a többi vizsgarész eredményétől függetlenül egyest kaptok, tehát megbuktok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, mehettek szóbelizni, aminek segítségével akár nagyot javíthattok a jegyeteken. Kivételt csak a matek jelent, amin egyébként nem kell szóbelizni, csak akkor, ha az írásbelin nem lett meg a 25 százalék.
Hogyan javíthatok?
Ha legalább 12 százalékot elértetek az érettségin, ahogy azt már írtuk is, mehettek szóbelizni, ami ha jól sikerül, felhúzhatja a jegyetek. Ha viszont nem sikerült a 12 százalék, legközelebb csak az őszi érettségin futhattok neki a javításnak azzal, hogy az adott tárgyból újraírjátok a teljes feladatsort. Olyan nem lehet, hogy ha csak az írásbeli bizonyos részéből nem sikerült a 12 százalék, vagy a szóbelin buktatok meg, akkor csak azokat javítjátok.
Jó hír azonban, hogy a javító érettségi vizsga nem kerül pénzbe, viszont erre már érdemes nagyon alaposan felkészülni, mert ha ez sem sikerül, a harmadik próbálkozásért már mélyen a zsebetekbe kell nyúlni.
A 2023-as őszi vizsgák időpontjait az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, de amint megteszi, beszámolunk róla nektek.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
