„Nagyon kézenfekvő” esszétémákat kaptak középszinten az érettségizők a szaktanár szerint

A tanár azt mondta, a diákok tipikusan jó feladatokat kaptak, hiszen szerinte aki foglalkozik közéleti kérdésekkel, azok „megtalálják a terepüket”.

  • Kacskovics Mihály Béla

A reformkorról szóló hosszú esszé „nagyon kézenfekvő” lehet a diákoknak az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint. A pedagógus azt mondja, a magyarországi reformkorra minden tanár nagy hangsúlyt fektet – viszont 1989-et van, aki már az időszűke miatt nem tudja olyan alapossággal átadni a diákjainak, mint amekkorával ahhoz kellene, hogy a diákok érettségi nagyesszét tudjanak belőle írni. Van, aki ezt a témakört már csupán vázlatosan tudja átvenni a diákokkal – így a szaktanár szerint valószínűbb, hogy az érettségizők többsége a reformkorról szóló esszé megírását választja.

A rövid esszék – ahol a diákok választhatnak, hogy az ókori Róma egy jeles uralkodójáról, vagy a II. világháború egy fontos személyéről írnak 100-130 szóban – a szaktanár szerint „nagyon jól megoldhatók”, hiszen „mindkét téma központi jelentőségű”, így aki a közélet iránt érdeklődik, az foglalkozott szerinte ezekkel a témákkal. „Ezek azért tipikusan jó feladatok, mert azok a diákok, akik a központi jelentőségű témákkal szeretnek foglalkozni, megtalálják a terepüket” – mondta a pedagógus.

Ahogy arról beszámoltunk, a középszintű töriérettségi első 12 feladatai között előkerül a kereszténység, a Szovjetunió, az Európai Unió, de felbukkan Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom is.

 

Közvetítésünket a töriérettségiről ide kattintva tudjátok követni:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.