A Föld népessége, rombusz és függvények - itt a középszintű matekérettségi második feladatlapjának A része

Jönnek az összetett, nehezebb példák.

  • Kacskovics Mihály Béla

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

A második feladatlap A részében lévő feladatok között van függvényes példa (erre 11 pontot lehet kapni összesen), van köztük egy geometriai példa, amiben egy rombuszt kell elemezniük az érettségizőknek 13 pontért, végül pedig egy százalékszámítós példa is, aminek apropóját a Föld népessége adja.

A matekérettségi második felére az érettségizőknek 135 percük van, itt összesen hat példa van - három az A részben, három a B-ben. Az A-részt kötelező megoldania minden vizsgázónak, a B-rész három példája közül pedig kettőt kell kiválasztaniuk és megoldaniuk. Azt az egyet viszont, amit kihagynak, egyértelműen jelölniük kell, különben a javító tanár automatikusan az utolsót fogja figyelmen kívül hagyni a pontozásnál.

 

A középszintű matekérettségi első részében a diákoknak gráfokkal, halmazokkal, százalékszámítással, valószínűségszámítással, függvényekkel, koordinátageometriával, mértani sorozattal, kétismeretlenes egyenlettel, logikai példával, valamint a gömb sugarával kellett megküzdeniük, arra 45 percük volt.

 

Folyamatosan frissülő közvetítésünket a matekérettségiről ide kattintva tudjátok követni:

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.