Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a középszintű matekérettségi második részének első három feladata nem kifejezetten nehéz, viszont a B rész második feladata okozhatott némi fejtörést a diákoknak.
Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.
"A második feladatnál már térlátásra is szükség van, emiatt a C részénél szerintem kevés a négy pont. A D pedig kifejezetten nehéz, mert nem mindegy, hogyan indítják el a feladatot a diákok: kis csavarral akár kétismeretlenes egyenletbe is ütközhetnek" - mondta a szaktanár, aki szerint valószínűleg ezt a geometriás feladatot hagyják majd ki a legöbben.
A másik két feladatot viszont nem tartja nehéznek, szerinte a tizenhatosat biztosan megoldják a vizsgázók, már csak azért is, mert sok a részfeladat, így ha valami nem is megy nekik, még akkor is sok pontra tehetnek szert. A kördiagramm esetleg megzavarhat néhány érettségizőt, de minden évben találkozhatnak ilyen példával, így ha gyakoroltak, akkor ez sem okozhat problémát.
A pedagógus az utolsó feladatról azt mondta, hogy a sok szöveg először elijesztheti a feladatlap kitöltőit, de mégsem ezt fogják kihagyni, mert igazából csak ki kell bogozni a szövegből az adatokat. Itt több egyenletet kell felírni ahhoz, hogy megkapják a megoldást, illetve a kombinatorika is feltűnik.
Innen megnézhetitek, hogy milyen az érettségi első feladatsora. A második feladatsor A és B részét is elérhetitek már, itt pedig megnézhetitek, mit gondol a szaktanárunk a második feladatlap A részéről:
A legfrissebb matekérettségis információkért kövessétek a folyamatosan frissülő tudósításunkat:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
