"Teljesen korrekt a matekérettségi második feladatsorának A része"

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a középszintű matekérettségi második részének első három feladatában nincs semmi kivetnivaló, nem nehezebb az előző évek feladatsoraihoz képest.

  • Tornyos Kata

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

A diákok már a második feladatlapot írják, amelyre 135 perc áll rendelkezésükre. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint nem túl bonyolultak az A rész feladatai:

"Egyedül az szokatlan, hogy nincs kifejezetten egyenletes feladat, általában szokott lenni logaritmus vagy abszolút érték, de a 15. feladatban a szövegben található adatokból a diákoknak maguknak kellet felírniuk egy egyenletet, így végülis az sem maradt el"

- mondta a pedagógus, aki szerint a 13. függvényes feladat – cserébe, hogy az első részbe egy nehezebb gyökfüggvényt raktak be – nem okozhat nehézséget, mert egy egyszerű négyzetfüggvénnyel kell dolgozniuk a vizsgázóknak. Hosszú a feladatleírása, ezért a diákok figyelmetlenségből követhetnek el itt hibákat.

A pedagógus szerint a következő egy ötletes síkgeometriáról szóló feladat, amelyben arra kell rájönniük a tanulóknak, hogy melyik matematikai tételt használják. A 15. egy kamatos kamat feladat, amelyben nincs semmi nehézség. Arra kell figyelniük a feladat kitöltőinek, hogy egy konkrét időszakra kell megadni a választ, ehhez figyelmesen kell elolvasni a leírást.

Innen megnézhetitek, hogy milyen az érettségi első feladatsora. A második feladatsor A és B részét is elérhetitek már.

A legfrissebb matekérettségis információkért kövessétek tudósításunkat:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.