Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a középszintű matekérettségi második részének első három feladatában nincs semmi kivetnivaló, nem nehezebb az előző évek feladatsoraihoz képest.
Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.
A diákok már a második feladatlapot írják, amelyre 135 perc áll rendelkezésükre. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint nem túl bonyolultak az A rész feladatai:
"Egyedül az szokatlan, hogy nincs kifejezetten egyenletes feladat, általában szokott lenni logaritmus vagy abszolút érték, de a 15. feladatban a szövegben található adatokból a diákoknak maguknak kellet felírniuk egy egyenletet, így végülis az sem maradt el"
- mondta a pedagógus, aki szerint a 13. függvényes feladat – cserébe, hogy az első részbe egy nehezebb gyökfüggvényt raktak be – nem okozhat nehézséget, mert egy egyszerű négyzetfüggvénnyel kell dolgozniuk a vizsgázóknak. Hosszú a feladatleírása, ezért a diákok figyelmetlenségből követhetnek el itt hibákat.
A pedagógus szerint a következő egy ötletes síkgeometriáról szóló feladat, amelyben arra kell rájönniük a tanulóknak, hogy melyik matematikai tételt használják. A 15. egy kamatos kamat feladat, amelyben nincs semmi nehézség. Arra kell figyelniük a feladat kitöltőinek, hogy egy konkrét időszakra kell megadni a választ, ehhez figyelmesen kell elolvasni a leírást.
Innen megnézhetitek, hogy milyen az érettségi első feladatsora. A második feladatsor A és B részét is elérhetitek már.
A legfrissebb matekérettségis információkért kövessétek tudósításunkat:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
