Örülhetnek a diákok: idén is van novellaelemzés a magyarérettségi második részében

Lázár Ervin novellát (is) kaptak a diákok.

  • Székács Linda

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.

Ezekben a percekben kezdtek hozzá a középszinten vizsgázók a magyarérettségi második részéhez. A műelemzésben két feladat közül választhatnak: akik jobban kedvelik az epika műfaját, egy Lázár Ervin novellát elemezhetnek, akik viszont a líra felé húznak, egy Petőfi Sándor és egy Tóth Árpád verset elemezhetnek.

A feladatokat látva valószínű, hogy a diákok többsége inkább a novellaelemzést választja, hiszen - bár nem árt tisztában lenni a szerző kilétével - az esetek többségében a novella könnyebben elemezhető, mint a lírai művek, hiszen megtanulható sémák alapján lehet végigmenni a cselekményen. Kedvező lehet ugyanakkor a diákoknak a Petőfi vers is, az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint ugyanis számítani lehetett rá, hogy a tavalyi emelt szintű érettségi után Petőfi Sándor ismét feltűnik az érettségiben, hiszen idén ünnepeljük az ikonikus költő születésének 200. évfordulóját.

Közvetítésünket a hétfői érettségiről ide kattintva tudjátok követni:

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.