Meggondoltátok magatokat? Így változtathattok a felvételi sorrenden

Az egyetemi felvételi jelentkezés már lejárt, de egyszer még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén. Mutatjuk, mikor és hogyan.

  • Tornyos Kata

A mai naptól kezdve (április 20.) július 12-ig van lehetősége az adat- és sorrendmódosításra azoknak, akik 2023. szeptemberében kezdik el az egyetemet.

Ha több szakon is eléritek a felvételi ponthatárt, akkor automatikusan arra a képzésre kerültök be, amelyik előbb szerepel a sorrendetekben. Ezért is fontos, hogy melyik szakot jelölitek meg elsőként.

Mikor érdemes módosítani?

Ha időközben megváltozott a preferenciátok és inkább másik képzést részesítetek előnyben, akkor kell élnetek a sorrendmódosítással, de ezt csak egyszer tehetitek meg. A döntésben segíthet, ha megnézitek melyek az idei felvételi legnépszerűbb szakjai, vagy hogy mennyibe kerül egy félév az adott egyetemen.

Hogyan lehet változtatni a sorrenden?

Ezt könnyen megtehetitek az E-felvételi rendszerben: ha mindkét szak szerepel a listátokon, akkor egy kattintással változtathattok a sorrenden. Akár vissza is vonható egy-egy jelentkezés, viszont teljesen újat már nem vehettek fel. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van a költségtérítéses párját is hozzáadni.

Milyen teendőitek lehetnek még július 12-ig?

Ha megváltozott valamilyen adatotok időközben, akkor ezt rögzíteni is kell. A jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat is eddig lehet feltölteni az E-felvételibe. Érdemes biztosra menni és ellenőrizni a közhiteles nyilvántartásból beérkezett információkat (pl.: érettségi, nyelvvizsga).

Az összes fontos határidőt ebben a cikkünkben találjátok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.