Az angol középszintű érettségiben két feladatot kell megírni az íráskészség részben. Most a rövidebb fogalmazáshoz hoztunk egy kis útmutatót.
Általában egy 80-100 szavas kommentszerű választ kell írni az angol középszintű érettségi IV. részének első feladatában. A korábbi évek feladatsorait ebben a cikkünkben találjátok meg, ha gyakorolnátok a vizsgára. Az értékeléskor három fő szempontot vesznek figyelembe a javítási útmutató alapján:
1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága
Itt arra lehet pontot szerezni, ha megfelelően dolgozzátok ki a témát, illetve, ha tartjátok a megadott hosszúságot. A feladat leírásában pontokba van szedve, hogy milyen kérdéskörökre térjetek ki a szövegben, így azt mindenképpen figyelmesen olvassátok át, nehogy kimaradjon valami!
Ezért a részért összesen öt pont kapható, ám ha a szöveg nem éri el a 40 szót, akkor 0 pont jár ezért a szempontért, ha pedig túllépi a 150-et, akkor egy pontot kell levonni a javításkor.
2. Szókincs, kifejezésmód
Itt a javítótanároknak azt kell értékelniük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának és a szituációnak, illetve, hogy a szóhasználat elég sokszínű-e a középszinthez. Ez azt jelenti, hogy legalább B1-es szókincsre van szükséged.
Érdemes minél kevesebb szóismétlésre törekedni, szinonímákat keresni! Ha az összes kritériumnak megfeleltek, akkor ezért 3 pontot kaphattok.
3. Nyelvhelyesség, helyesírás
Ezen a szemponton belül azt értékelik, hogy a szöveg megfelel-e a mondattan, alaktan és a helyesírás normáinak, és az esetleges hibák mennyire gátolják meg az olvasót a szöveg megértésében. Ez a rész is három pontot ér, amit úgy szerezhettek meg, ha viszonylag kevés – legfeljebb 4-5 – nyelvi hibát tartalmaz a fogalmazás.
Arra is figyeljetek, hogy meg szokták adni azt is, hogyan szólítsátok meg a szöveg címzettjét, például "Dear James". A teljes útmutatót innen érhetitek el, a második, 100-120 szavas íráskészség-feladatról pedig hamarosan külön cikkel jelentkezünk!
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
