Erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák az idei felvételin

A legnépszerűbb alapszakok között idén is sok gazdasági képzés volt, így nem olyan meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi kar is ehhez a területhez kapcsolódik. Mutatjuk a 2023-as toplistát.

  • Eduline

Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, azonban a legnépszerűbb egyetemi karok között nem az ELTE a vezető. Itt van a 10 legnépszerűbb kar:

  1. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
  2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  3. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  5. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
  9. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
  10. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Népszerű volt egyébként a Corvinus Egyetem is, azonban az intézménynek nincsenek hivatalosan karai, a top tízbe pedig éppen csak nem fért bele a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.